Mindig jó lánygyerek volt. Apukája szigorú volt, az anyukája kevésbé. Próbált mindig a helyes úton járni és azt tenni amit a szülei elvártak tőle. Azt mind meg is tette élete során. Az iskolában a jegyei jók voltak. Igazából a mai napig úgy él, ahogy azt elvárják tőle és úgy dolgozik, ahogy azt elvárják tőle és úgy nevel gyereket, ahogy azt elvárják tőle. Mindenki életében többször elmondja azt a mondatot, hogy mi lett volna ha....Én is el tudom róla mondani. Mi lett volna ha tovább tanul a középiskola után. Ez az első kérdés. De sajnos nem vették fel először, aztán másodszor sem. Így csak egy két éves gyorstalpaló iskolát végzett és szerzett két nyelvvizsgát. Mindig úgy érzi, hogy jobban kellett volna még tanulni, be kellett volna jutni egy egyetemre, sokkal rámenősebbnek kellett volna lenni. Nyomulni, taposni az utat tovább. Időnként a szüleit is hibáztatja. Jobban kellett volna hatni rá, jobban kellett volna bele pumpálni az önbizalmat és törekvést előre. De jó gyerek volt. Amiben éppen élt azt jól teljesítette. A szüleinek megfelelő barátai voltak, a szüleinek megfelelően öltözködött. Segített otthon a háztartásban, segített a testvérének mindenben és vele szemben is úgy viselkedett, ahogy azt elvárta tőle a testvére. Az iskolákban soha nem volt rá panasz. Nem viselkedett rosszul, tisztelettel beszélt a tanáraival. Későn érő típus volt, úgyhogy későn is kezdett el randizni. De abban is úgy viselkedett, ahogy azt elvárták tőle. Próbált megfelelni a partnernek de közben adott szülei és barátai véleményére a fiúval kapcsolatban. Ez nehéz volt számára. De megoldotta. Azt gondolom, hogy egy kicsit befolyásolható is volt. Időnként nem is kicsit, hanem nagyon. De valahogy ezen mindig ügyesen túllendült. egyetlen hátránya csak az volt, hogy nagyon sokszor arra gondolt, hogy ezt nem így kellett volna csinálnia, meg kellett volna lépnie, sokszor megbánta, ha hallgatott valakire. Mindezektől függetlenül nagyon vidám teremtmény volt. Szeretett a családtagjaival lenni, nem bánta, ha a haverokkal elmaradt egy-két jó program. Szerintem úgy érezte, hogy akkor egy megfelelő burokban van, ahol nem bánthatják, nem kell felelős döntést hoznia, felhőtlenül élvezheti az időt.